A mai egy nagyon különleges nap volt az életemben.Végre én is westie tulajdonos lettem.
Az úton végig izgultam, amíg el nem értünk Kiskunlacházára a McMonique kennelbe. Arthur hófehéren és illatosan "várt", amíg Mónival újra átbeszéltük a szerződési feltételeket nézelődött és kíváncsiskodott.
Úgy terveztük a hazautat,hogy Arthur az ölemben utazik,de az Úrfi másképp döntött. A hátsó ülésen ott volt egy kölyökbox (amit JEEM ajándékozott nekünk-köszönet érte) és Art elkezdett arrafelé mászni. Gondoltam miért ne, akkor beteszem. Láss csodát a 8 hetes kiskutya egyetlen szó nélkül végigaludta a 1.5 órás utat.Otthon mindenki azonnal a rajongója lett a kis fehér gombócnak.
Ez a kép már otthon készült (telefonnal):
