Életfilozófiám egyik alapeleme, amit Garfield-tól tanultam: utálom a hétfőket.
Most elvittem az oltási könyvet már reggelről, és a "kozmetika" sem volt olyan kapkodós. (csúszott a kezdés egy 40-60 percet..) Úgy alakult a helyzet,hogy a nagy fehér sátor (?) alatt a mi asztalunk esett legközelebb a látogatói folyosóhoz. Ennek az lett a következménye,hogy minden néző,akinek megtetszett a kerek tupír-fejű fehér kutyus Art-ról kérdezett, őt fotózta, volt,aki meg akarta simogatni...és nem értette meg,hogy miért nem lehet... (Azért,mert egy elkészült kerek fejben több munkája van az embernek, mint a reggeli kávé elkészítésében. S nem azért,mert a kutya bánt vagy ilyesmi.) Ha 30 fotó nem készült Arthurról ezen a napon,akkor egy sem..bevallom eleinte nagyon kedves érzés volt,hogy így tetszik a közönségnek a kutyám, de a végén már nagy fárasztott. (Artot is, nem nézett oda, hiába cuppogtak neki...)
Úgy alakult,hogy ma én vittem be a bírálati körbe Arthurt. Egyikünk sem volt formában, és a bírálati körben eldobált szalonna bőr darabkák sem tettek jót a mozgásunknak.. Ezúton is köszönjük annak,aki ezt tette, nagyon aljas húzás volt tőle!
Igazság szerint elbaltáztam a dolgot, ha nagyobb lelkesedéssel állok neki az egésznek,akkor a kutyát is magával ragadta volna,de ugye nem így lett. Jól elidegeskedtem az egészet, utólag a képek láttán nem tudtam,hogy sírjak-e vagy nevessek... Zanzásítva: béna voltam na. Az eredményünk ismét Kitűnő 4. lett. A körből kijőve bőgtem egy jót- tudom, sírni csak a nyerteseknek szabad-de én sajnos nem tudom másként levezetni a feszültséget..Nem dohányzom, így nem tudok rágyújtani megnyugtatásképpen.. Azóta túl vagyok a dolgon,de egy darabig csak kívülről szeretnék bírálati kört látni a közeljövőben... Ez nem jelenti azt,hogy feladnám, hiszen produkáltam már ennél jobbat is, és ahogyan volt osztályfőnököm fogalmazott anno: "Innen szép a nyerés." Ha alkalmam adódik rá mindenképpen szeretném bebizonyítani-elsősorban önmagamnak-,hogy megy ez nekem jobban is.
Amiről írtam: a "folyosó", és a tupír fej: (koncentrálni próbálunk,de hiába..)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Én a vasárnapi CACIB-n láttam Artot! Szerintem Ő volt messze a legszebb, nem is értettem a végeredményt! Nem csodálom, hogy izgultál a felvezetésnél az előző napi botrány miatt! Legközelebb jobban sikerül!!!!
Pussz a fiúnak!
Megjegyzés küldése